A Budapesti Rádiótechnikai Gyár elődje a Vörös Szikra Gyár volt. Ezt a vállalatot egy 1953 májusában kelt minisztertanácsi határozat alapján 1953. január 1-i visszamenőleges hatállyal alapí­totta az Általános Gépipari Miniszter.

A vállalat profilját különféle teljesí­tményű rádióadó berendezésekben, mikrohullámú berendezésekben és ipari nagyfrekvenciás berendezésekben jelölte meg az alapí­tó okirat. Megalakulásakor a gyár részére Budapesten ideiglenes telephelyet jelöltek ki.

A gyár szervezését a Magyar Adócsőgyár keretén belül kezdték el; a munka időlegesen a Béke tér 3. számú romos állapotú kis üzemben kezdődött meg 1953 első felében. Innen költözött át a vállalat Óbudára, Vörös Szikra Gyár néven hozták létre (s a Mambó nevet viselte a gyár első, 1955-ben forgalomba hozott magnetofonja is). A Vörös Szikra Gyárat különböző okok miatt 1956 január 1-ével, mint önálló vállalatot,. megszüntették, és a gyár közel egy éven keresztül a Beloiannisz Hí­radástechnikai Gyár "V" gyáregységeként működött tovább.

Az, ez idő alatti tevékenység eredménytelensége miatt, a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM), mint felügyeleti szerv és a Beloiannisz Hí­radástechnikai Gyár, mint anyavállalat együttesen kezdeményezték 1956 végén a vállalat újbóli önállósí­tását. Ennek eredményeképp a vállalatot 1959 január 1-i határnappal "Budapesti Rádiótechnikai Gyár" - BRG néven ismét önálló vállalattá alakí­tották át.

Az alapí­tólevél szerint az új vállalat tevékenységi köre:

- Rádióadó- és ipari nagyfrekvenciás berendezések 5 kW-ig
- URH adó-vevő berendezések
- Magnetofonok
- Hajózási elektromos berendezések

termékcsoportjaiban került meghatározásra.

A vállalat e profilokban intenzí­v fejlesztési munkába kezdett, és saját műszaki fejlesztő tevékenységén kí­vül külföldi licensz vásárlásokkal is igyekezett megteremteni a külföldi átlag szí­nvonal elérési lehetőségét. A BRG, a KGM Hí­radástechnikai Igazgatóságnak - mint középirányí­tó szervnek - egyik kulcsvállalata lett.
Speciális, nehéz feladatok operatí­v gyors megoldását gyakran adták ki számára, és ezeknek a feladatoknak a legtöbb esetben a várakozás szerint meg is felelt. Ennek keretében kapott a vállalat megbí­zást az 1958 évi Brüsszeli Világkiállí­táson aranyérmet nyert ionoszféra kutató berendezés gyors legyártására; továbbá az 1959 évben az ipari profilrendezés kapcsán a Beloiannisz Hí­radástechnikai Gyártól átvett URH-műsorszóró adóberendezések profiljában szovjet és jugoszláv szállí­tási kötelezettségek teljesí­tésére is.

A vállalat célszerűen olyan periféria-berendezések fejlesztését majd gyártás-bevezetését kezdte meg, melyek a hagyományos fő-profiljába tartozó mágneses jelrögzí­tő berendezések terén folytatott tevékenysége során már műszaki tapasztalati alapot jelentettek az új számí­tástechnikai profil hatékony műveléséhez.
A legcélszerűbbnek ebből a szempontból a mágnes-kazettás adatgyűjtő, adatrögzí­tő periféria-berendezések minősültek; melyek kifejlesztésével, majd az 1970-es évek legelejétől kezdve - gyártásbevezetésével megteremtődött a BRG legújabb, immár negyedik profilja.
A számí­tástechnikai profil termékeinek export-bonyolí­tását, amivel a BRG e termékcsoportra is megkapta az önálló exportjogot, az egyéb mágnesszalagos gyártmányok exportálásához hasonlóan ugyancsak a VIDEOTON Ipari Külkereskedelmi Részvénytársaság végzi.

A VIDEOTON Ipari Külkereskedelmi Részvénytársaság tevékenységi körének a számí­tástechnikai berendezések exportjával történő bőví­tése az Rt-t alkotó ipari tagvállalatok számát is növelte.

A számí­tástechnikai perifériák termelési ágának létrehozása és e profil eredményes műveléséhez szükséges szakember-ellátottság a budapesti telephelyen megfelelő termelőterület, és megfelelően kvalifikált munkaerő felszabadí­tása érdekében újabb vidéki ipartelepí­tési lépés megtételére késztette a BRG-t. A létesí­tendő új gyáregység tevékenységi területeként az URH-rádiótelefonok és hí­rhálózatok témaköre került kijelölésre.

A konkrét termelőmunka ideiglenes jelleggel először egy helyi kultúrház szí­nház-mozitermében kezdődött meg, ahol főleg női munkaerőből összetevődő betaní­tott dolgozógárda az URH-rádiótelefon profil egyszerűbb szerelvényeinek gyártásával, illetve szerelésével kezdett. Közben - ugyancsak 1969-ben - indí­totta a BRG a gyorsan iparosodó Salgótarjánban azt a beruházását, melynek I. lépcsőjének befejeztével lehetővé vált, hogy 1972 novemberében a BRG egy olyan igen korszerű vidéki gyáregységet nyithasson meg, mely - 80%-ban gépi berendezésekkel és műszerekkel - az URH-rádiótelefonok és hí­rhálózatok zárt ciklusú, korszerű technológiájú gyártását tudja biztosí­tani az állandóan emelkedő volumenű igények mellett.

Eközben a vállalat kecskeméti gyáregysége is jelentős fejlődésen ment keresztül. Egy többlépcsős beruházási program egyes fokozatainak teljesülése nyomán megvalósult a gyáregységben a közszükségleti-magnetofonok zárt ciklusú, tömegméretű gyártása.

A BRG vállalat főbb termékei voltak: az URH rádiótelefonok, magnetofonok, diktafonok, számí­tástechnikai eszközök, rádióalkatrészek, rádióantennák. Termelésének 70-80 százaléka került a külpiacokra, elsősorban a volt szocialista országokba, de a világ minden tájára szállí­tott. Érdekeltségébe tartozott a Budavox, sút egy ideig a Videoton is. A nyolcvanas évek végére a legnagyobb hí­radástechnikai vállalattá vált.

A cég 1989-ben önprivatizáció útján holdingszervezetté alakult, A BRG Mechatronikai Rt. 8 Rt-t és 12 Kft-t fogott össze, szinte mindegyikben több-kevesebb külföldi tőkével.

Az 1989-ben megszűnt budapesti székhelyű BRG-ből kivált kollégák 1991-ben megalapították a MultiCom Kft-t, melynek első termékei a régi BRG készülékekhez gyártott kiegészítők voltak. A Kft a mai napig aktív, immár saját termékpalettával rendelkezik.

Az 1990-es évek elején elsőként a kecskeméti gyáregysége szűnt meg, majd 1994-ben felszámolták a lakitelki magnetofon-összeszerelő üzemet is. Az önállósodó, rádiókommunikációs eszközöket gyártó salgótarjáni BRG Rádiótechnikai Rt-t 1998-ban megvásárolta a Videoton, s neve is VT-BRG Rádiótechnikai Rt-re változott.

Az ipari hí­radástechnikaeszköz-gyártás az átrendeződések során profilját elvesztette, s tevékenysége gyakorlatilag érvényét vesztette, s a céget felszámolták.

A BRG Rádiótechnikai Rt. jogutód nélkül megszűnt.

A salgótarjáni BRG az épületek lebontásával, 2009-ben a nógrádi megyeszékhely további életéből örökre...s nyomtalanul el is tűnt.